Deň slovenskej kultúry v Kolárove Hetedik alkalommal rendezték meg a Szlovák Kultúra Napját A Szlovák Kultúra Napja immár hagyománnyá vált Gútán. E rendezvény minden évben Cirill-Metód napján a város és a Szlovák Kultúra Baráti Kör PT rendezésében jön létre. Az idei, a hetedik évfolyam három részből állt. A koszorúzási ünnepséget színes kultúrműsor követte és az este mulatsággal végződött. A szervezők a rendezvény legfontosabb küldetésének mindenekelőtt a két nemzet kultúrájának összetartozását tartják. „Az eseményt az idén az iskolák, politikai pártok és városi szervezetek képviselői tizen- nyolc koszorúval tisztelték meg. Az ünnepségre rendszeresen meghívjuk Mezőberény képviselőit is, mivel városukban is létezik egy, a miénkhez hasonló szlovák kisebbségi társulás. A program hivatalos része ünnepi felszólalásokból, ökumenikus istentiszteletből és koszorúzásból állt. Ezt követően egy gazdag kultúrműsor fül- és szemtanúi lehettünk, az est pedig közös mulatozással vég- ződött,“ nyilatkozta lapunknak a polgári társulás elnökasszonya, Anna Tóthová. A kultúrházban előadott programban ógyallai, kistapolcsányi és gútai népi együttesek szerepeltek. „ A Szlovák Kultúra Baráti Köre PT 2000-ben jött létre. A kezdetek kezdetén csak hárman voltunk, ma már 145 tagunk van. A munkánkban az a legszebb, hogy bár szervezetünk fő alapelve a szlovák kultúra kedvelőinek összetartása, más nemzetiségű tagjaink is vannak. Szomorúan vettük tudomásul, hogy éppen a Matica slovenská elhatárolódott tőlünk teljes mértékben, s nagyon sajnáljuk, hogy az ünnepségen sem vettek részt,“ folytatta az elnökas- szony. Az idei rendezvényt a város 50 ezer koronával támogatta. „ Annak ellenére, hogy a városunk lakosságának aránya 15% szlovák és 85% magyar, állítom, hogy eddig a két nemzet közt városunkban semmilyen probléma nem fordult elő. Ezt tartom rendkívül fontosnak: az ilyen és ehhez hasonló rendezvények segítségével a két kultúra közelebb- hozását, szoros összetartását, “ mondta el Horváth Árpád, Gúta polgármestere. -czd- Uzavretie sobáša v čare čísiel Házasságkötés a számok varázsában Szinte mindenki meg volt győződve arról, hogy 2007. 07. 07-e valami igazán különlegeset sejtet. A dátum nak valamilyen felejthetetlen esemény történését kellett volna biztosítania. Ezen a mágikus napon kötöttek házasságot azok is, akik ezidáig még nem merészkedtek az oltár közelébe. Érsekújvárott és környéken, úgy a városi hivatalokban, mint a temlomokban ezen a napon sokkal több esküvői szertartást bonyolítottak le. A házasságkötés ma már egyáltalán nem „trendi“. A párok éveken keresztül együtt élnek, gyermekeket nevelnek anélkül, hogy házastársak lennének. A karikagyűrűt, mely az örökkévalóságot és a hűséget szimbolizálja, csak nehezen hajlandóak az ujjukra húzni. Ám szerencsére ma is vannak kivételek, olyanok, akiknek e kötelék fontosabb a modern kor szokásainál. Be kell hogy valljuk, a számok is hozzájárulhatnak ehhez. A szám néha a közösen eltöltött éveket jelentheti, más esetben az életkort, amely a mérleg mutatóját az „igen“ felé mozgatja. Így volt ez Lauranská Judita és Ištok Róbert esetében is, hiszen 15 együtt töltött év után úgy döntöttek, eljött a karikagyűrű ideje. „ Régóta terveztük azt, hogy összeházasodunk, de sajnos, a fér- jem sokat utazik, így ez valahogy nem jött össze. Most azonban, hogy éppen ezen a napon töltöttem be az 50-ik életévemet, úgy gondoltuk, egybekötjük a két eseményt,“ nyilatkozta lapunknak Lauranská Judita. Róbert és Judita évekkel ezelőtt egy baráti ünnepségen ismerték meg egymást. „Mindketten épp egy szakítás után voltunk, s így találtunk egymásra. Sosem voltam házas, Róbert sem. Nekem van egy 26 éves fiam, aki döntésünket teljes mértékben támogatta.“ Ennek a házasságnak tehát egyszerre három különlegessége is van. Egyrészt a házasságkötés mágikus dátuma, másrészt az 50-ik születésnap időpontja és persze az, hogy ebben az esetben ez volt a „premier“. Hiába, a szerelem néha várat magára, de ha kitartóak vagyunk, utolér. „Páromban a toleráns és a rendkívül figyelmes természetét értékelem. Sokszor váratlanul apróságokkal lep meg, egy csokor virággal, vacsorával, ha este fáradtan érkezem haza a munkából. Mi mást kívánhat egy nő!“ Kettejük példája is annak a bizonyítéka, hogy a szerelem minden korban virágzik, ezért ha éppen olyan valaki olvassa ezeket a sorokat, aki magányos és rendkívül szomorú, üzenem: a legjobb még csak ezután jön. -czd- Zmeny v osvetových strediskách, šance neboli vyrovnané Változások a művelődési központokban, az esélyek nem egyenlőek Nagy vitát váltott ki a regionális művelődési központok új igazgatóinak kinevezése. Az előző közgyűlésen a képviselő-testület pályázatot írt ki az újonnan létrehozott komáromi, lévai regionális művelődési központra , az érsekújvárira és a nyitraira.. Az utóbbiakra nem kellett volna, mivel ezek léteztek, csak a területi hatáskörük változott. „ A lévaiban nem született egyértelmű eredmény, így itt új pályázat lett kiírva. Az érsekújváriban és a komáromiban viszont született döntés. A nyit- raiban még nem történt meg a kiválasztás. Az MKP képviselői szigorúan kritizálták azt a tényt, hogy maga a kiírás is diszkriminatív volt, mivel 5 év irányítási gyakorlatot írt elő a kultúra területén. Az nyilvánvaló, hogy csak az idősebb emberek teljesíthették. Az újonnan kiírt lévai pályázat viszont ezt a feltételt már nem tartalmazta. Tehát az ott kiválasztott személy nem ugyan olyan feltételekkel lesz kiválasztva mint a többi járásban,“ mondta el a sajtótájekoztatón Forró László megyei képviselő. Elmondása szerint az MKP ezért javaslatot tett, melynek értelmében az érsek- újvári és a lévai járásban szintén új kiírás történne, és így lehetőséget kaphatnának a fiatalok is. „ Nagyon rossz üzenet ez a fiatalok felé. Nem tudjuk másnak vélni mint üzenetnek a fiatalok irányába a SzK részéről, hogy a kultúra területéről is ki vannak zárva. Érdekessége az esetnek, hogy ugyan ez a képviselőtestület, a kulturális intézmények igazgatóinak jóváhagyta a jutalmat a jól elvégzett munkájukért. Érsekúj- vár esetében ehhez járult még az a jutalom, hogy a Regionális Müvelődési Központ eddigi igazgatója Stugel Tibor ki lett zárva a megmérettetésből, mert csak 4 év és 8 hónap irányítási gyakorlattal rendelkezik,“ folytatta Forró László. Az érsekújvári központ élére Marta Šimo-Svrčekovát, az érsekújvári Művészeti Galéria dolgozóját nevezték ki. A tegnapi sajtótájékoztatón Botka Ferenc megyei képviselőtől megtudtuk: a nyitrai központ élén megerősítették posztján a korábbi igazgatónőt, Daniela Gundovát. A komáromi központ élére Vlasta Amanová kerül, aki az ötéves vezetői gyakorlatát állítólag azzal „igazolta”, hogy a Csehszlovák-Szovjet Barátság Szövetségének helyi vezetője volt. A megye fenntartása alá tartozó szociális intézmények működésének új irányelveit az MKP képviselői tiltakozása ellenére is elfogadta a megyei közgyűlés. Forró László és Botka Ferenc szerint az anyag nem oldja a problémát, de még csak nem is utal arra a tényre, hogy a megyei intézményekbe magas számban érkeznek a megye határain túlról lakók, a megye költségvetésének terhére, és ez semmilyen módon nincs kompenzálva. A megye területén élők és rászorulók pedig sorban várakoznak a szabad helyre. A szociális intézmények racio- nalizációjára vonatkozó javaslat nem ment át. Ebből is látható, hogy a terv hiányosságokkal bír. „ A megyei kultúrintézmények igazgatóinak jutalmazásainak jóváhagyását illető munkapontnál ismét komoly vita keletkezett, mivel a komáromi magyar múzeum igazgatójának a kultúrbizottság nem javasolt semmilyen jutalmat. Annak ellenére, hogy viszonylag egyértelmű szabályok vannak a jutalom nagyságának odaítélésére, ezeket a bizottság figyelmen kívül hagyta és vélt problémákra hivatkozva, elvette a hivatal által javasolt jutalmat is.“ A költségvetés bevételi része a tervezettnél kb. 8 – 9 % többlettel jelent meg. Viszont ez nem mutatkozik meg kellő hatékonysággal a kiadási oldalon. Továbbra sem kapnak kiemelt támogatást az iskola- ügyben esedékes beruházások, sem a szociális - nem a megyéhez tartozó intézmények. -czd-, -száz- Az iskolák javítására 11 millió korona A legutóbbi érsekújvári képviselő-testületi ülés a Devínska utcai Alapiskola tornatermében zajlott. A tárgyalás egyik fő témája az iskolák épületeinek javítása volt, melyre összesen 10 millió koronát kértek. Ezt az összeget a város a volt Agris épületének eladásából térítette volna. Az ingatlant, melyet a főügyész- ség akart megvásárolni, s benne a járási ügyészség székhelyét elhelyezni, a szakértői vizsgálat 20,5 millió koronára becsülte fel. „Az egész költségvetést a tervezett kiadások és a bevételek alkotják. Ha ezt a tervet nem sikerül megvalósítani, más ingatlan eladásával pótoljuk a hiányzó összeget, esetlegesen kölcsön felvételével,“ mondta el az ülésen Velecký Peter, a Városi Hivatal Pénzügyi Osztályának vezetője. Minden jel arra mutat, hogy az ügyészség megvásárolja az épületet. A képviselők egy olyan ötletet is felvetettek, hogy a javításokat két szakaszra kéne osztani, hiszen a tetőt és az illemhelyeket kizárólag a szünidőben lehet javítani. A képviselők végül 11 millió koronát hagytak jóvá a javításokra. Elsőbbséget élveznek azok a munkálatok, amelyeket az iskolaévben semmiképpen nem lehetne megvalósítani. -am-