Prvá písomná zmienka je z roku 1438 v listine kráa Alberta. Obec je dodnes vzácnou národopisnou lokalitou so zachovalými miestnymi zvykmi, krojom a ľudovou architektúrou. Leží v južnej časti Slovenska, vo vzdialenosti 12 km severne od Komárna, pri sútoku rieky Žitavy a Nitry. Obyvateľstvo Martoviec bolo po dlhé stáročia izolované od svojho okolia, lebo cesta odtiaľto neviedla do iných obcí. Za dedinkou bolo len niekoľko samôt so zopár domami a nekonečný rovinný chotár. V minulosti, keď k obci patrili aj Kingyes a Agyagos, mala viac obyvateľov a obývaná bola aj dnes k Martovciam patriaca samota Gyótva. Hoci dedina a jej okolie s priemernou nadmorskou výškou 112 m je typickým rovinným krajom, nie je jednotvárna. Pestrosť a rozmanitosť jej dodávajú topoľové háje, vŕby na brehoch riek, kvetnaté lúky, divé vody, rieky a jazerá. Z počtu obyvateľov, ktorý sa pohybuje okolo 700, je i dnes 95% maďarskej národnosti a 5% slovenskej národnosti. Chotár obce je rovina, na ktorej sa striedajú lúky, háje, močiare a mokrade s úrodnými poliami. V oblasti je vysoká hladina spodných vôd a je bohatá na tečúce a stojaté vody. Obec pozostáva z asti Nyitrahát, Kandi a Podzáhradná. Pri vyšších vodných stavoch obec pripomína Benátky. Najbližšia železničná stanica je v Hurbanove, vzdialenom 8 km od obce. S okresným mestom je autobusové spojenie. Patrí medzi najteplejšie oblasti Slovenska. Okrem poľnohospodárstva a chovu dobytka sa obyvatelia obce zamestnávali rybolovom, košikárstvom a chovom koní pre vojsko. V okolí obce boli kráľovské rybníky.
Szlovákia déli részén Komáromtól északra 12-km-re, a Nyitra és a Zsitva ölelésében, közvetlen a két folyó torkolatában húzódik meg Martos. Martosról, mint településről az első írásos emlék 1438-ból van, amikor Marthos néven említik. Lakóira hosszú évszázadokon keresztül az elzártság volt jellemző, abban az értelemben, hogy innen az út nem vezetett tovább más községek felé. A falu után csak néhány puszta volt található, egypár házzal és a végtelen sík határ. Habár a falu és környéke jelleg- zetesen alföldi táj, átlagosan 112 m tengerszint feletti magassággal, azért nem egyhangú. Színessé és változatossá teszik a nyárfaligetek, folyóparti füzesek, csalitok, virágos rétek, vadvizek, folyók és tavak. A lakosság száma 700 körül mozog, melynek 95%-a ma is magyar ajkú, az 5%-a pedig szlovák nemzetiségű. Községünk a múltban nagyobb lélekszámú volt, de akkor még hozzá tartozott Kingyes és Agyagos puszta, és nem volt lakatlan a ma is Martoshoz tartozó Gyótva puszta. A lakosság számára a letelepedés után sokáig a halászat biztosította a megélhetést és fokozatosan tért át az álattartásra és földművelésre, mely aztán hosszú évszázadokon keresztül fő foglalkozásává vált.
Fejlesztési terv az elkövetkezendő három évre Az Európai Unió támogatásával, 100 %-os költségtérítés mellett a következő beruházásokat szeretnék megvalósítani az elkövezkező három esztendőben. - A közutak és a járdák rekonstrukciója, 14 millió korona - A közvilágítás javítása, 1.2 millió korona - Tavak tisztítása, 4 millió korona - Új autóbuszmegállók építése, 1.5 millió korona - A községháza, posta és a könyvtár épületeinek rekonstrukciója, 10 millió korona - Parkosítás, környezetápolás, 3 millió korona - Tornaterem építése, 14 millió korona Jelenleg a tervdokumentáció felfrissítése illetve kidolgozása van folyamatban. A Környezetvédelmi Alap támogatásával a szennyvíztisztító-állomás építésének befejezését tervezik, 4 millió koronás beruházás A Nyugat -Szlovákiai Vízügyi Hivatal (ZsVAK) a 2007-2013 közötti időszakban tervezi a csatornarendszer kiépítését a községben a Gúta és környéke csatornahálózata elnevezésű pályázat keretén belül.
A martosi táj és népviselet szépsége messze földön híres Az idei martosi falunapok augusztus 17-én kezdődnek el. „A pénteki ünnepi falugyűlésnek a díjátadások mellett lesz egy mások érdekessége is, mégpedig „A martosiak a filmvásznon“ című program. Több alkalommal szolgált filmezések színhelyéül Martos. A Horváth-tó partján forgatták a pozsonyi filmesek a Katakomby (Katakombák, 1979), illetve a Zypa Cupak c. filmek néhány részletét. Falunk számára a Spania dolinában a MAFILM által forgatott A havasi selyemfiú c. film (1981) jelentette a nagy szenzációt. A forgatás egy hétig tartott és Martosról mintegy hatvanan kapcso- lódtak be a forgatásba. A film ősbemutatóját is Martoson tartották meg, óriási érdeklődés mellett. Minden idelátogatónak, a martosiaknak akik szerepeltek a filmben, valamint a már nem élők leszármazottai számára ez a vetítés az idei falunapok egyik fő érdekessége lesz. MŰVÉSZETI MARTOSI NAPOK • UMELECKÉ OBECNÉ DNI (UMELECKÉ MARTOVCE) ŐSEINK HAGYATÉKA 2007. AUGUSZTUS 17 - 19
Műsor • Program: 2007. augusztus 17. péntek • piatok Helyszín: martosi kultúrház (a belépés díjtalan) kultúrny dom (vstup voľný) 18.00 Kiállítás Schultz Jenő és Sedliak Pál fotóiból - otvorenie výstavy fotografií 18.30 Ünnepi falugyűlés - slávnostné zhromaždenie občanov, premietanie filmu Martosiak a filmvásznon: A havasi selyemfiú, Gyöngyössi Imre és Kabay Barna filmje (1978) Közös ünnepi vacsora és falubál 2007. augusztus 18. szombat • sobota Helyszín: Feszty park, Falumúzeum, Öreg Nyitra part Belépés: felnőtt 50,- sk, gyermek ( 18 éves korig), nyugdíjas - ingyenes Vstupné: dospelí 50 ,- Sk, deti (do 18 r.) a dôchodcovia-vstup voľný 11.00 Kézművesek bemutatója és kirakodóvásár: hálókötés, fazekasság, papírmerítés, gyertyaöntés, martosi rátétes hímzés, halászati eszközök kiállítása, kenyérlángos készítése és sütése, játékos vetélkedés földön és vízen, egész nap martosi ínyencségek : sült hal, pecsenye... Výučba ľudových remesiel a hier, vyhotovenie miestnych jedál - špecialí 13.00 GABALYDA Bábszínház (Győr) - predstavenie bábkového divadla z MR 13.30 Lovasíjász bemutató: VERMES törzs - ukážky lukostrelcov 14.30 A martosi református alapiskola diákjainak műsora - vystúpenie žiakov miestnej CZŠ 15.00 KOLOMPOS népzenei együttes (Budapest) - játszóház - koncert a výučba ľudových hier 16.00 A Martosi Hagyományőrző Együttes műsora és martosi táncok oktatása - Vystúpenie miestneho folklórneho súboru 17.00 BUDAPESTI UTCASZÍNHÁZ: Lúdas Matyi - predstavenie divadelného súboru z Budapešti 19.00 SOMORJAI VERSEK, Šamorínske verše - koncert 20.30 RÉGIMESE -az egykori Ghymes tagok műsora - program bývalých členov hudobnej skupiny Ghymes 22.00 TŰZMADARAK: tűzakrobatika 22.30 Tűz és víz: csónakok fáklyás-gyertyás bemutatója az Öreg Nyitrán 23.00 Utcabál a Patika előtt - ľudová veselica pred Patikou 2007. augusztus 19. vasárnap•nedeľa• helyszín •miesto: református templom (a belépés díjtalan) kostol ref. cirkvi ( vstup voľný) 19.00 Szent István szellemében - Ökumenikus istentisztelet és megemlékezés a martosi református templomban,a Magyar Dudazenekar koncertje - V duchu sv. Štefana - ekumenická bohoslužba a slávnostný program v kostole reformovanej cirkvi A fesztivál szervezői • Organizátori podujatia: Martos Község, Feszty Árpád Művelődési Park, Martos n.o., Köszönjük támogatóinknak • Ďakujeme za finančnú podporu: SZÜLŐFÖLD ALAP Budapest, NKÖM Budapest, ÚRAD VLÁDY Slovenskej republiky A helyi hagyományok ápolásának fontossága, találkozott két pályázat Sajnos, a faluban működő szervezetek ezidáig nemigen tudtak együttműködni. Változnak az idők, a martosiak is. Ennek legékesebb bizonyítéka az, hogy több szervezet rendez egy programot. Ki-ki a maga dolgát végezve, de szorosan együttműködve. Fontos lépés ez a falu fejlődésének érdekében is. „ A Szülőföld Alaptól kaptunk támogatást, társszervezőnk, a Feszty Árpád Művelődési Park viszont a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalától. Katona Istvánnal, a Park elnökével karöltve így egy színvonalas műsort sikerült összeállítanunk. Bemutatjuk falunk néphagyományait, jellegzetes szokásait, többek között a halászatot és a martosi népi konyha ínyencségeit. Családi programokkal, ügyességi játékokkal valamint zenei koncertekkel is várjuk vendégeinket. A rendezvény lampionokkal, fáklyákkal, gyertyákkal feldíszített csónakok parádéjával ér majd véget. Az idei falunapokon nagyon gazdag, művészileg igényes programmal várunk minden látógatót“ mondta el Martos polgármestere Keszeg István.
Elöregedő falu „Sajnos annak idején, a 60-as és a 70-es években ahogy épültek a környező városok nagyobb gyárai, munkavállalási céllal a fiatalok elköltöztek a faluból. Mára a nyugdíjasok aránya a lakosság összlétszámához viszonyítva nagyon magas. Beruházásainkkal szeretnénk jelt adni a fiataloknak, hogy érdemes itt élni, ideköltözni. Ám semmiképpen sem szeretnénk, hogy ez a falu ősi arculatának elvesztését eredményezze. KESZEGISTVÁN